Top25 anime openingek és endingek

Most a kritikáktól eltérő témával rukkoltam elő. Mivel én se vetem meg az animéket, mint ahogy a szerkesztőtársam se, ezért elég sokszor megnézhetünk egy adott openinget vagy endinget, főleg ha jól sikerült. Ráadásul ma már elég nagy kultúra épült erre a mára már külön zenei műfajra. Néha egy-egy dal köré írnak még egy párat és így kész van egy album. Az openingek és az endingek között mindig vannak jók és vannak rosszak is, de az átlagosak se maradhatnak ki. A legtöbb dal annyira megfogott, hogy naponta meghallgatom őket, pontosan elérték a céljaikat az énekesek. A listában az összes énekes a legfelső réteget képviseli. Nem sokat lehet írni bevezetőként, de aki szereti animeket és azon belül elhelyezett zenéket azoknak érdemes megnézni ezt a cikket. A címre kattintva lelehet tölteni az adott zeneszámot is. Néhol nem tudtam eldönteni, hogy melyik zeneszámot hagyjam meg ezért ott kettő dal szerepel.

Don’t Starve – Kezdesz éhes lenni?

A Minecraft megjelenése óta hatalmas sikere van a kreatív, komplex világgal rendelkező, túlélős játékoknak. Az idén áprilisban megjelenő Don’t Starve (=Ne éhezz) is ide sorolható. Egy különleges, néhol bizarr, néhol csodálatos és magával ragadó világban kell kis karakterünket irányítva túlélnünk napokig, hetekig hónapokig. Élj túl, gyarapodj, lépj óvatosan, ne játssz a tűzzel, félj a sötéttől, dacolj az elemekkel, bulizz, de ami a legfontosabb, ne éhezz! 

Nyári szünet

Nyár van, akármilyen hihetetlen, így eléggé meg fognak fogyatkozni a bejegyzések az oldalon. Ezért előre is nagy nagy elnézést, de mi is nyaralunk. Mindenkinek kellemes nyarat és sok sok pihenést kíván kis csipet csapatunk.

Az Acélember

Tavaly az év sikerfilmje lett a Bosszúállók, senki se számított ilyen sikerre még a kritikusok is meglepődtek. Ezt a sikert azért hosszú procedúra előzte meg, mert minden egyes karakternek – kivéve a fekete özvegyet – volt egy külön egész estés mozifilmje. A Marvel hősök összefogásából szép kis summát akasztottak le, ebből a DC se akar kimaradni ezért ők is meg akarják csinálni a saját Bosszúállójukat, Igazság Ligája néven. Ezért készült el egy új Superman, aminek elég fura fordítása van, persze legyünk hűek az angol címhez ezért Az Acélember címet kapta. Ráadásul a rendező Zack Snyder akinek köszönhetjük a 300-t, a Watchmant, de volt rosszul sikerült alkotása is Álomháború címmel. Az ő munkáira jellemző a számítógépes technika magas fokú használata, jó példa erre az Álomháború rossz film lett, de látványos. Ennek tudatában bizakodtam, hogy egy látványos szuperhős mozit láthatok majd a mozikban.

Szörny egyetem

12 esztendővel ezelőtt hatalmas ováció fogadta a Pixar negyedik animációs filmjét, amely a Szörny Rt. címre hallgatott. Szerethető történettel, jó karakterekkel és új technológiával mindenkit megvettek közte engem is. Ennek fényében vártam a folytatást, de az nem akart jönni. Persze a Shreknek egyre csak jöttek a folytatásai és még a Verdáknak is jött, már azon is gondolkoztam, hogy ezt a filmet lehetne-e folytatni. Szerencsére bejelentették, hogy lesz „folytatás” előzmény formájában, aminek Szörny egyetem a címe. Már a cím hallatán elfogott keserűség és éreztem, hogy nem lesz olyan jó, mint az első rész volt, ezért nem is voltak különösebb elvárásaim csak azt akartam, hogy egy szórakoztató filmet lássak. Ennek fényében biztos voltam abban, hogy nem lesz „rossz” a film.

World War Z – Háború az élőholtak ellen

Érdekes belegondolni, hogy milyen lenne egy globális katasztrófa. Hogy reagálna társadalmunk egy halálos fenyegetésre, legyen az aszteroida, földrengés, jégkorszak vagy éppen egy rejtélyes kór. Képesek lennénk-e összefogni és felvenni a harcot, vagy mindenki a saját érdekét lesve, másokkal nem törődve küzdene a túlélésért? Max Brooks World War Z-je ezt boncolgatja. Egy globális válságot, esetünkben egy zombiapokalipszist mutat be naplóbejegyzéseken át, arra fókuszálva, hogy az egyes társadalmak, embercsoportok, hogy reagálnak az adott helyzetben. Remek társadalomkritika ez amit mindenkinek érdemes elolvasni. Idén, 2013-ban pedig elkészült a könyv filmváltozata is, melyben Bar Pitt a fél világot átrohanva keresi a gyilkos kór ellenszerét.

Osu!

Az ember olyan lény, akiben mindig van bizonyítási vágy, ez megmutatkozik az életben is, mint a videojátékoknál is. Bárki aki leül valamivel játszani az egyre jobb és jobb szeretne lenni – más kérdés, hogy ez összejön-e , de valahogy úgy érzem, hogy ez a bizonyítási vágy a ritmusjátékoknál és a stratégiai produktumoknál csúcsosodik ki. A zenei alapú játékok nagyon változatosak és minden platformon ott vannak. Léteznek különböző hangszerre épülő játékok (Guitar Hero, Magic Piano, stb.) és a kedvenceim közé tartozó csak magára a zenére és az emberi kreativitásra épülő játékok, mint a mostani kritika alanya is az Osu(!). A játék elég népszerű, még hazánkban ismerkednek vele, de elég nagy játékos köre van. Szerkesztő társam is ismeri és egy ideig eléggé ráállt az anyagra, de mostanában már nem nagyon játszik vele, helyette én játszok és meg is értem az embereket, akik ezzel játszanak, mert egyszerűen remek a játék. Már lelőttem a poént, de lelövök még egyet a játék teljesen ingyenes nem úgy, mint hasonszőrű barátai, amelyek fele ennyi tartalmat se tudnak felmutatni.