Sokan ismerik a képregények kemény, és a szabályokat mindig betartó bíróhát, Dredd-et. 1995-ben már Sylvester Stallone eljátszotta a híres igazságosztót több kevesebb sikerrel (nagyon utálták őt a rajongók), 2012-ban pedig újra hozzányúlt a filmes ipar és megszületett az új Dredd film, ami megvalósítását tekintve minden tekintetben az előző “filmes próbálkozás” elé került.
Az 1995-ös filmről és a 2012-esről is írt kritikát szerkesztőtársam régebben.
Catherine Fisher 2007-ben megírta sikerkönyvét az Incarceront. A regény pár héttel megjelenése után már is az eladási listák élén állt. Hamarosan kijött a könyv folytatása és bejelentették a filmadaptációt is. De mi volt ennek a nagy sikernek az oka? Nos a legegyszerűbben ennyivel lehetne leírni: az Incarceron egy fantasztikus és magával ragadó könyv. A történet a jövőben játszódik, ám mégis a múltban, egy olyan világban melyben az emberek lemondtak a gépek és technológia adta kényelemről és betiltottak mindent ami új, ami modern. Visszatértek a dicső 17. századba a királyok és grófok korába és a korhoz lehető leghűségesebben élik le mindennapjaikat. Ebben a múltba zárt világban pedig van egy börtön, az Incarceron, melyben emberek milliárdjai raboskodnak a külvilágról mit sem tudva. Történetünk két szálban fog kibontakozni mely időnként összefonódik majd végül végleg egyesül.
A Mirai Nikki először manga formájában jelent meg 2006. januárjában. A történet és a rajzolás Sakae Esuno érdeme. A manga sikerei után 2010-ben megjelent egy 1 részből álló OVA, aminek segítségével betekintést nyerhettünk a 2011. októberében induló animébe. Bővebben…
Kritika Mánia 