Sokan ismerik a képregények kemény, és a szabályokat mindig betartó bíróhát, Dredd-et. 1995-ben már Sylvester Stallone eljátszotta a híres igazságosztót több kevesebb sikerrel (nagyon utálták őt a rajongók), 2012-ban pedig újra hozzányúlt a filmes ipar és megszületett az új Dredd film, ami megvalósítását tekintve minden tekintetben az előző “filmes próbálkozás” elé került.
Az 1995-ös filmről és a 2012-esről is írt kritikát szerkesztőtársam régebben.
Érdekes belegondolni, hogy milyen lenne egy globális katasztrófa. Hogy reagálna társadalmunk egy halálos fenyegetésre, legyen az aszteroida, földrengés, jégkorszak vagy éppen egy rejtélyes kór. Képesek lennénk-e összefogni és felvenni a harcot, vagy mindenki a saját érdekét lesve, másokkal nem törődve küzdene a túlélésért? Max Brooks World War Z-je ezt boncolgatja. Egy globális válságot, esetünkben egy zombiapokalipszist mutat be naplóbejegyzéseken át, arra fókuszálva, hogy az egyes társadalmak, embercsoportok, hogy reagálnak az adott helyzetben. Remek társadalomkritika ez amit mindenkinek érdemes elolvasni. Idén, 2013-ban pedig elkészült a könyv filmváltozata is, melyben Bar Pitt a fél világot átrohanva keresi a gyilkos kór ellenszerét. Bővebben…
Az ember olyan lény, akiben mindig van bizonyítási vágy, ez megmutatkozik az életben is, mint a videojátékoknál is. Bárki aki leül valamivel játszani az egyre jobb és jobb szeretne lenni – más kérdés, hogy ez összejön-e , de valahogy úgy érzem, hogy ez a bizonyítási vágy a ritmusjátékoknál és a stratégiai produktumoknál csúcsosodik ki. A zenei alapú játékok nagyon változatosak és minden platformon ott vannak. Léteznek különböző hangszerre épülő játékok (Guitar Hero, Magic Piano, stb.) és a kedvenceim közé tartozó csak magára a zenére és az emberi kreativitásra épülő játékok, mint a mostani kritika alanya is az Osu(!). A játék elég népszerű, még hazánkban ismerkednek vele, de elég nagy játékos köre van. Szerkesztő társam is ismeri és egy ideig eléggé ráállt az anyagra, de mostanában már nem nagyon játszik vele, helyette én játszok és meg is értem az embereket, akik ezzel játszanak, mert egyszerűen remek a játék. Már lelőttem a poént, de lelövök még egyet a játék teljesen ingyenes nem úgy, mint hasonszőrű barátai, amelyek fele ennyi tartalmat se tudnak felmutatni. Bővebben…
A MARVEL világának egyik legellentmondásosabb és örültebb karaktere Deadpool. Jó néhány személyisége, őrült ötletei és vad fantáziálásai miatt lett hírhedt karaktere a képregények világának. A hihetetlen regenerációs képességekkel megáldott mutáns mestere a harcművészeteknek és szinte minden fegyverrel zseniálisan képes bánni a kardoktól kezdve a pisztolyokon, gépfegyvereken, medvecsapdákon át egészen a különféle aknákig. Nem is csoda, hogy nem esik túl nagy nehezére kiiktatni ellenfeleit és közben jókat röhögni és poénkodni. 2013 Júniusában pedig a játékok világában is megkezdhette őrült és közveszélyes barangolását.
A Dead Space szerintem már beírta a nevét a videojátékok történelmébe. A legtöbb ember, ha túlélő horrort szeretne játszani, akkor valamiért a Dead Space mellett köt ki az ember, persze van Left4Dead is, de annak semmi története (csak a szokásos kitört egy járvány és éld túl). A DS szériának maga a történeti háttér is elég jó alapanyagnak bizonyult, mivel idén kijött a sorozat harmadik része. Maga a történeti háttér annyira bejött az embereknek, hogy képregények, animációs filmek, könyvek jelentek meg a témában. Az alapjátékot egy nagyon nyomott és mély félelem érzettel látták el a készítők, a szűk kis folyosók, ahol alig van világítás, ami van azt maximum kiszakadt vezetékek szolgálják. Elég volt a szócséplésből lássuk milyen lett a sorozat befejező darabja (ez még nem hivatalos). Bővebben…
Kritika Mánia 